right_partnerek.gif
 
 Bp. XV. kerület Önkormányzata
 
Kereskedelmi és Iparkamara XV. kerületi szervezete

right_partnerek2.gif

 

 

Nyári napforduló

A csillagászati nyár első napja június 21. ami régebben 24-re esett. A Rák csillagképébe lépő Nap, ekkor éri el legnagyobb távolságát a földtől. Nálunk 16 órán át tart a nappal, és ekkor a legrövidebb (mindössze 8 órás) az éjszaka. A nyári napforduló egyben a Nap visszaútját is jelzi.

Ősi hagyományt, a fénykultuszt őrzi június 24-e, Keresztelő Szent János, illetve Szent Iván ünnepe.

Az idekapcsolódó legáltalánosabb magyar népszokás Szent Iván előestéjén a tűzugrás, melynek alapja a tűz tisztító, gonoszűző erejébe vetett hit. (A szokás ősi eredetére vall, hogy a pogány magyarok híresek voltak tűzimádatukról, rítusaikban fontos szerepe volt a napfordulókhoz kötődő tüzes tevékenységeknek.)

A tűzugrás rituáléjának egészség, szerelem- és termékenységvarázsló célzata volt, másrészt az ekkor gyújtott tűznek különös erőt tulajdonítottak, ami köd, jégeső és dögvész ellen hatott. A tűz átugrása közben szerelem- és házasságvarázsló mondókákat, hosszabb szövegeket énekeltek vagy skandáltak a szertartás résztvevői.

A tűzgyújtás alkalmával a parázsba dobott gyümölcsnek, főként a Szent Iváni almának gyógyító erőt tulajdonítottak. Sokhelyütt, hogy a ház le ne égjen, a tűzgyújtáskor viselt koszorút, feltűnő helyen a falra akasztották. Úgy tartották, hogy a Szent Iván napi tűz megvéd a jégesőtől, a dögvésztől, a gonosztól és bő termést biztosít.

Napjainkban Szent Iván napja, éjszakája a kívánságok ideje!

Pünkösd

Pünkösd a húsvétot követő ötvenedik nap, neve a görög pentekosztész 'ötvenedik' szóból ered. A keresztény egyházi ünnep története a következő: Krisztus mennybemenetele után, az ötvenedik napon az apostolok összegyűltek, majd hatalmas zúgás, szélvihar támadt, s a szentlélek lángnyelvek alakjában leszállt a tanítványokra. Ezután Péter prédikálni kezdett, beszédére sokan felfigyeltek, követni kezdték, megalakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

Pünkösdi népszokások

Magyarországon a Pünkösd ünneplésében keverednek a keresztény illetve az ősi pogány, ókori (római) elem

punkosd II.jpg

ek. A népszokásokban elsősorban a termékenység, a nász ünnepe, és ezek szimbolikus megjelenítése dominál. A Római birodalomban május hónap folyamán tartották az ún. Florália ünnepeket. Flóra istennő a római mitológiában a növények, virágok istennője. Pünkösd ünneplésében ma is fontos szerepet játszanak a virágok a pünkösdi rózsa, a jázmin és a bodza.

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. A középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. A pünkösdi király megválasztása után egy évig "uralkodott", azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták.

Mátkálás, komatál küldéspunkosd I.jpg: fiatalok barátságának megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Régi hiedelem, hogy aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.

Étkezési szokások

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkápunkosd III.jpgbban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak (a tojás termékenységszimbólum), és szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben azonban nem édes tésztát, hanem sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

punkosd IV.jpg
A csíksomlyói búcsú története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság 5-600 ezer hívő is eljön a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak.
 
 
 
 

A tojásfestés eredete

tojasfestes A húsvét Európa-szerte legáltalánosabb jelképe a húsvéti tojás. Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, miként a kifejlődött madár az őt fogva tartó tojás héját - szól a hasonlat. A tojás piros színe - amely napjainkig a legnépszerűbb szín - Krisztus kiömlött vérét jelképezi. A tojás a termékenység, a teremtés, az újjászületés legősibb jelképe. Nemcsak Európában, de Ázsiában is ezekkel a fogalmakkal hozzák kapcsolatba. Sok természeti nép teremtésmítoszában szerepel a tojás, egyes kultúrákban nemcsak az istenek születtek tojásból, de a halottak mellé is temették, a lélek újjászületését jelképezve. A kereszténységben a feltámadás szimbóluma is. Díszített tojásokat már avar-kori női sírokban is találtak a régészek, de feljegyzések szerint már az ősi Babilonban is festettek tojást. Később az egyiptomi templomokat is feldíszítették velük tavasszal. A tojásfestés mindig az asszonyok és lányok feladata volt. A tojások színezésénél leggyakrabban a piros színt használták, mivel ennek mágikus erőt tulajdonítottak. Nemcsak megvédelmez, de egyúttal Krisztus vérét is jelképezi. Eredetileg természetes festékanyagokat használtak a tojások színezéséhez, később kialakultak az írásos tojások is. A szöveg lehetett név vagy üzenet is. A díszítésre használt minták tájanként, országonként változóak.

Tudta-e az nagy őzlábgombáról?

Ritkás erdők és erdőszélek lakója. Nagy termetű, feltűnőmegjelenésű gomba .Csak a kalanagy ozlabgomba.jpgpja fogyaszható, mivel a tönk húsa kemény,rostos. Rántott gombaként elkészítve a legízletesebb. Feltűnő, igen nagy,hosszú tönkű, esernyőszerű gomba. A kalap közepén csúcsos, barna, a többirészén, világos alapon barna, felszakadozó pikkelyektől tarka. Kalapja fiatalontojásdad, később esernyőszerűen kiterülő, középen csúcsos púppal. 10-30 cmnagyra nő. A kalap bőre nem húzható le, tönkje a kalapból csuklószerűenkifordítható. Alapszíne barnás, de bőre növekedéskor szétrepedezik, és ígyvilágos sárgásszürkés alapon apró, sűrű, barna pikkelyektől övesenmárványozott, tarka. Kellemes dió illatú és ízű, édeskés. Lomb- és fenyőerdőbenegyaránt megterem, különösen füves, ritkás, ligetes erdőben, akácosban,fiatalosban, irtásos, bokros helyeken, erdőszéleken, többnyire seregesen vagyboszorkánykörökben. Az erdők mélyén, sziklás vagy homokos talajon, sőtkertekben is előjön. Nyár elejétől késő őszig terem, különösen kora ősszel igengyakori. Levesnek, rántva, sütve vagy más gombás ételnek egyaránt jó. Fiatalonegyike a legjobb csemegegombáknak, eléggé állóképes és ritkán kukacos. Kirántvaa gombakalapok halhúsra emlékeztető ízűek. Leszedve tovább fejlődik. Tönkjerostos, rágós, ezért azt megdarálva használjuk fel. Szárításra alkalmas,világosszürkés színűre szárad. Az idősebb gomba szárítva is rágós, a fiatalgomba nyersen is ehető.

Tudta-e az ízletes vargányáról

A tinórufélék családjábatartozó faj.Népies nevén: úrigomba vagy medveorrú gomba. Ez a gomba alegtermetesebbizletes varganya.jpg és legkiadósabb, ősszel szedhető étkezési gombák közé tartozik. lombhullatóerdőkben, de a kevert erdőkben, erdőszéleken és tisztásokon is előfordul. EgészEurópábanelterjedt. A régi rómaiak legjobb étkezési gombája volt. A Budai-hegységbentöbb vargányamérgezés történt olyan ehető fajoknál, amelyek mérgezőnehézfémeket halmoztak fel a termőtestben, tehát adott esetben az ehetővargányánál is vigyázni kell. Mérgező rokona a nyomásra sértésre kékülő-zöldülőfarkastinóru, amellyelkönnyen össze is téveszthető! Az ízletes vargánya kalapjának átmérője a 12-25cm-t is eléri, zsírosan fénylő, gesztenyebarna, fehér peremű és húsos. Tönkje,akár 15 cmmagasra is megnő húsának színe nyomásra nem változik. Ez a gomba nagyon ízletes és sokféleképpen elkészíthető: nyersen salátákba, gombalevesnek, vajban párolva -köretnek, rántva és pörköltnek, de szárítás és őrlést követően, fűszerkéntis nagyon sok ételhez használják.

Agyűjtött gombát elkészítés előtt mindenképpen szakellenőrrel kellmegvizsgáltatni (ezt a magyarországi piacokon magánemberek számáradíjmentesen elvégzik)!

Tudta-e mezei szegfűgombáról?

Vilámezei szegfugomba.jpggos tejeskávé színű, halványbarnás, egyszínű, rugalmashúsú, kicsiny gomba. Fő ismertetőjele a jellegzetes illata és ritkán álló,halványbarnás lemezei. Száraz időben elfonnyad, de ha ismét nedvességhez jut,újra éled. Jóízű és feltűnően fűszeres jó szagú, szegfűszegre emlékeztetőillatú. Jellemzően fű közöttterem, legelőkön, réteken, mezőkön találjuk, de erdőszélen, erdei füvestisztásokon, kertekben is. Kora tavasztól késő őszig, többnyire igen nagytömegben, seregesen terem, gyakran boszorkánykörben vagy hosszú, zegzugosvonalban. Egyikea legközkedveltebb gombáinknak. Az egész országban gyűjtik és árusítják, nagymennyiségben kerül forgalomba. A tönk legalsó részét azonban célszerű eldobni,mert rágós. Leggyakrabban levesben és mártásként fogyasztják, de bármilyenelkészítésmódra alkalmas. Ritkán kukacos. Szárításra és tartósításra isalkalmas.

Tudta-e a cseresznyéről?

cseresznye.jpegA cseresznyét valószínűleg Kis-Ázsiából vitték be a Római Birodalomba. Atörökországi Giresun városát az ókori görögök Choerades, később Kerasous vagyCerasus, majd Kerasunt néven ismerték. A Kerasus szó jelentése „szarv", azazfélsziget. Az angol cherry, a francia cerise, a spanyol cereza, a dél-olaszcerasa, mind az ókori görög κέρασος, „cseresznye" szóból ered, amit aCerasusszal azonosítottak. Öntözésigényük, munkaigényességük, az esővel ésjéggel szembeni érzékenysége a cseresznyefajokat relatíve drága gyümölccséteszi. Ennek ellenére igen keresettek. Törökország és az USA a világ két legnagyobbcseresznyetermelője. Termése mellett a cseresznyefa virágairól is ismert;gyakran kifejezetten a látvány miatt ültetik, különösen az ázsiai fajokrajellemző a díszes virágzat. A japán szakura, azaz cseresznyevirág nemzetiszimbólum, amit az évente tartott hanami (virágnézés) fesztiválokon ünnepelnek.

Tudta-e az őszibarackról?

A magyar nyelvben „őszibarack" néven említjük, dea késői fajták „francia barack" néven is ismertek. Mindkét elnevezés helytelen,mert nem „őszi", hiszen a fajtától függően, nyár közoszibarack.jpegepétől terem, és nem is„francia", mert a jelenleg termesztett fajták több országból származnak. Helyeselnevezése a barack lenne, ami azért okoz némi bonyodalmat, mert akajszibarackot is értjük rajta. A sima héjú őszibarackot nektarin névvelkülönböztetjük meg, de használják a "kopasz barack" elnevezést is.Őshazájának Perzsiát tartották, amire latin elnevezése (malum persicum) isutal, pedig a kínai irodalomban már i.e. több száz évvel is említik, ezértfeltételezhető, inkább innen származik. Az őszibarack termesztés a kereszténységterjesztésével párhuzamosan terjedt el Európa több országában, mivel alegügyesebb termesztők a szerzetesek voltak.

 

Tudta-e a görögdinnyéről

gorogdinnye.jpegDavid Livingstone Afrika-kutató feljegyzéseibenúgy írja le a görögdinnyét, hogy a Kalahári-sivatagban rengeteg találhatóbelőle, ezért úgy gondolják, hogy innen származik. Nem ismert, holtermesztették először, de a legkorábbi feljegyzett görögdinnyeszüret nagyjából az5000 évvel ezelőtti Egyiptomban történt, amit hieroglifával is megörökítettek.

 

Tudta-e a csicsókáról?

A csicsóka gumós évelő, gyógynövény. Észak-Amerikából került Európába. Közeli rokonságban áll a napraforgóval. Tavasszal akár össze is lehet őket téveszteni, de később már nem, mert a csicsóka sárgcsicsoka.jpga virágai a napraforgóéhoz képest kicsinyek és később nyílnak, szára a napraforgóénál vékonyabb, és magasabb, akár 3 méter is lehet. Magot a csicsóka virága nem érlel, ezért a gumók elültetésével szaporítják. Éghajlat és talaj iránt csekély igényű. Az egyszer elvetett csicsóka szinte kiirthatatlan, ezért forgón kívül termelik. A gumók színe leggyakrabban olyan, mint a rózsaburgonyáé, húsa hófehér. A csicsóka fontos diabetikus alapanyag lehet, íze is hasonlít a burgonyáéhoz, de annál jóval édesebb. Szinte minden alapanyagunkkal harmonizál. Fogyaszthatjuk nyersen, salátákban, párolhatjuk, főzhetünk belőle szószokat, kifacsart levéből kitűnő turmixital készíthető, de fogyaszthatjuk köretként is.

 

Tudta-e a paprikáról?

paprika 2.jpgKözép-, illetve Dél-Amerikából származik, de ma már szerte a világon termesztik. Az indiánok (inkák stb.) nemcsak ismerték, de termesztették is. Európába Kolumbusz orvosa hozta. Kezdetben leginkább dísznövényként termesztették színes bogyójáért, fűszerként csak lassan hódított tért, mivel azt híresztelték róla, hogy mérgező. Amikor Napóleon 1806-ban kontinentális blokádot rendelt el, ellehetetlenült a nádcukor behozatala és lehetetlenné vált az indiai bors Európába szállítása is. A bors helyét a fűszerpaprika váltotta fel, ami még gyógyszerként is bevált különböző betegségek ellen (pl. skorbut megelőzésére ill. az immunrendszer erősítésére).A paprika magyarországi megjelenése egyéb más Amerikából származó növényhez viszonyítva nagyon korai. Nem tudjuk pontosan, hogyan érkezett az országba. A valószínűbb álláspont szerint török-délszláv közvetítéssel vettük át a Balkán felől. Erre utal a „törökbors", „tatárkabors" elnevezés is. A másik nézet szerint éppen azért került be az országba, mert a törökök lezárták kereskedelmi útvonalainkat kelet felé, ahonnan a borsot importáltuk, és ezért a portugálok közvetítésével jutottunk hozzá. Mint mindenütt, Magyarországon is először mint érdekesség jelent meg a főúri kertek ritkaságai között. A paprika neve a 18. században bukkant fel először írásos emlékeinkben, amelyekben felfedezhető a bors délszláv neve a "papar".

Tudta-e a paradicsomról?

paradicsom.jpg A magyar paradicsom szó a „Paradicsom almája", „paradicsomalma" kifejezésből rövidült. A növény „alma" nevét máig őrzi az olasz neve (pomodoro, azaz „aranyalma"). A paradicsom spanyolul tomate, ami azték eredetű szó: a spanyol hódítók az Amerikából behozott zöldség eredeti azték xitomatl nevét így rövidítették le. Ez a szó került be azután a legtöbb európai nyelvbe: például francia és német tomate, angol tomato.

Tudta-e a kukoricáról?

A kukorica vagy népies nevein tengeri, törökbúza, málé Amerikában őshonos, Európába a gyarmatosítással került. A magyar kukorica szó valószínűleg a szerb és horvát kukuruz szóból származik, amelynekukorica.jpegk további eredete ismeretlen. A növényt egész Közép- és Kelet-Európában hasonlóan nevezik. A korábban elterjedt tengeri elnevezés a tengeri búza kifejezésből rövidült le. Az elnevezés arra utal, hogy a növény a tengeren túlról került hozzánk. A növény másik gyakori régi neve a törökbúza volt, amelyet az erdélyi magyarok ma is használnak. E név onnan ered, hogy miután a spanyol kereskedők elterjesztették a növényt az Oszmán Birodalomban, az onnan jutott el a magyarlakta területekre. Székelyföldön a kukorica neve málé. A szó a román mălai („kukoricaliszt", „kukoricalepény") átvétele. A málé, málé szájú kifejezést a bárgyú emberre is használják, ami a máléval teletömött szájú ember arckifejezéséből veszi az eredetét.

 

Tudta-e a kiviről?

kivi.jpegA kivi, vagy kiwi Dél-Kína nemzeti gyümölcse. A, C és K vitamint tartalmaz nagy mennyiségben. Eredeti nemzetközi neve „kínai egres" volt. Ezt új-zélandi meghonosítóitól kapta (mivel a gyümölcs az egreshez hasonlóan szőrös), rövid ideig kínai nevén (jangtao) is emlegették. A 20. század közepén először melonette „dinnyécske", majd kivigyümölcs (angolul kiwifruit) névre keresztelték át. A kivi név az Új-Zélandon őshonos kivi madár, a szigetország nemzeti jelképe nevének átvétele. (A madár kicsi, barna és bozontos, mint a gyümölcs.)

  

Tudta-e a tojásról?

A tyúktojásokat méretük szerint hét osztályba sorolják, míg frissességük szerint három (A, B, tojas.jpgC) besorolás létezik. Az A minőségű tojás a legfrissebb, a C besorolású már csak ipari felhasználásra alkalmas. A kereskedelmi forgalomba kerülő tojások betű és számkóddal vannak ellátva. A szám a tyúk tartásának körülményeire utal, utána következik az országkód (Magyarországon HU). A kódok jelentései: 0 "biotojás", a tyúkokat hagyományosan tartották, és a takarmány is vegyszermentes volt, 1 a tyúkokat hagyományosan tartották, ám esetenként gyógyszeres-vegyszeres táppal kezelték, 2 csarnokban, mély alomban, rudakon tartott állatok, csőrlevágással, 3 ipari körülmények között tartott tyúkok, csőrlevágott állatok, vegyszeres táppal és gyógyszerekkel etetve.